A munkavállalókat a munkaviszonyban töltött naptári évenként rendes szabadság illeti meg. A rendes szabadság alap- és pótszabadságból áll.

Fontos szabály a szabadság kapcsán, hogy a munkavállalót a további munkaviszonya után is megilleti a szabadság.

Ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazta, úgy a munkavállalónak évi rendes szabadság akkor is jár.

A munkaviszony szünetelésének idejére alapesetben nem jár szabadság.
Ez alól kivétel képez a keresőképtelenséget okozó betegség tartam, a szülési szabadság, a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére.

Akkor is jár szabadság, ha a munkavállaló harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadságon van.

Szintén jár szabadság a tartalékos katonai szolgálat idejére, és minden olyan munkában nem töltött időre, amely vonatkozásában a munkavállaló távolléti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül.

A fizetett szabadság mértéke munkavállalók esetén eves mértéke húsz munkanap, amely a fizetett szabadságra vonatkozik.

A fizetett szabadság évi mértéke a munkavállaló életkorának növekedésével egyre nagyobb, így a 25. évét betöltött munkavállaló eves rendes szabadság 21 nap. 28 évtől huszonkettő, majd a 35. életévig 3 évenként 1 nappal növekszik a fizetett szabadság évi mértéke. A 35. életév után a fizetett szabadság mértéke 2 életévenként növekszik egy nappal egészen a 45. életévig, amikor 29 nap évi fizetett szabadság jár a munkavállalónak.

A fentiek szerinti, életkor alapján növelt mértékű fizetett szabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben a fentiek szerinti életkort betölti.
A munkáltató az igénybe vet szabadságot munkanapban köteles nyilvántartani. Így a szabadság munkaórában történő nyilvántartása nem felel meg a követelményeknek.

Csajbók László

     

Üdvözlöm a résztvevőket!
Szeretném megkérdezni, hogy törvényesen jár -e el a munkaadó, ha a távozási engedélyekkel összegyült órák száma mondjuk nyolc óra, és kötelezi a munkavállalót egy nap szabadság kiírására.

viola

     

Válasz Johanna üzenetére. Nálunk mindíg utólag van lepapírozva a szabadság, egy részt a papírok szerint \"kérek\", hogy abban az időszakban adják ki, amit a főnököm mond... (kijelölnek önkéntesnek ... :()

lala

     

Egy munkaközvetítőn keresztül dolgozom, 45-éves vagyok,bejelentett munkaerő.Havi bér papíromon szerepel a szabadság,de főnököm közölte,nekem fizetett szabadság nem jár. Július végén 5-nap távol voltam munkahelyemtől, üdültem,nem fizette,csak a ledolgozott napokra jár a bér. 8-órás 3-műszakos munkarendben kaptam 70 000-e forintot. KÉRDÉSEM? A szabadság állampolgári jogon jár? ki adja a munkáltatóm vagy az állam? Féltjük a munkahelyünket,de vagyunk 30-an ennél az \"\"emberkereskedőnél\" minden kiszolgáltatva. Mindannyiunktól lenyúlja ezt az összeget, van pénze megfizetni a büntetést,és van önbizalma idősebb munkaerőkkel így beszélni, közölni, senkitől nem félve,hogy nektek a fizetett szabadság nem jár. OKOS TANÁCSOT KÉRÜNK

Johanna

     

Az szabályos, hogy nem adják ki a dolgozót megillető szabadságot amikor ki akarja venni? Nyilván érthető, hogy mindenki egyszerre nem mehet, de ha felhalmozódik valakinél, akkor mi van?